A Tiszánál...

.....voltunk még a múlt héten szombaton.
Valahogy mostanában nehéz rávenni magam a beszámolókra (igaz nincs is miről), de ez annyira jó volt!
Elméletileg a Tiszánál lakom, de a valóságban kb 6 km-re van a falutól, plusz mi a falu másik végében lakunk, és még a gáton valamennyi, így oda vissza nagyjából 16km-t tekertünk.
Pecázni mentünk!!!
Ez annyira idétlen. Én a nagy állatvédő gyilkolászom a halakat. Nade kivétel erősíti a szabályt;)
És nem én döntöm el kit akarok kifogni, az már az Ő sorsuk ki akad horogra.
Bogyikám már fél úton haza akart menni, nincs hozzászokva, hogy ilyen sokáig a fenekén kell ülni:D Aztán csak oda értünk:


Reggel még kicsit volt felhős az ég, később már nagyon, de megkíméltek minket az égiek és nem áztunk meg.


A ho-ho-horgász mellett nem nagyon volt esélyünk;)


Jó sok várakozás után megérkezett a halacskám. Nem kiröhögni amiért ennyire örülök egy törpének, de ez volt az idei első halam, és kb ötször akkora volt mint a tavalyi. xD


Nem sokkal később megjött a dévérem is:


Na és azért apa is büszkélkedhet :D:D:D



Végül mivel nem jött össze értékelhető zsákmány, szépen mentek vissza jól megérdemelt helyükre.



Apa altatja a gyereket, az asszony had pecázzon:DDDDDDDDDDDDD
Persze nem sikerült neki, és az úton hazafelé billegett az ülésben alvás közben, csak hogy megkönnyítse az életem:)))))))
További pecás, felhős képek ITT



A múlt héten volt még a búzaszedés is. Hosszú évek óta így megy ez. Én is imádtam gyerekkoromban, és azt hiszem Bogyikámnak is bejött:D


A héten pedig többnyire hímeztem, és varrtam, és papír virágot csináltam,és ajándékot küldtem, de mindent szépen sorjában;)

Idő közben betöltöttem másodjára is a 13-at ;) Kaptam virágot, felsőt, nadrágot, szóbeli vásárlási utalványt (amit hamarosan beváltok;)), és van amit még később kapok.

Közben a következő hét kész kínszenvedés lesz, mert idén nem tudok a kiállításra elmenni, de talán túlélem.