Életjel

Bár a bejegyzés címe lehetett volna a játékszenvedély is:)
Rita játékából nem szabad kimaradni, főleg mivel rég szemezem én is a hagyományos mintákkal, de mivel ezeket is saját célra tervezgetem mindig elhalasztom. De most mivel kötelező, nem tehettem semmit;DDDDD Valami apróságot kell választani innen vagy innen, ami nagyon nem volt könnyű, de annál élvezetesebb:)



Azt hiszem senkit nem lepek meg vele, hogy az én választásom egy rózsára esett:) Ő lenne az:


A most kedvencem DMC 4240- es fonalam végére ezzel a mintával tettem pontot. ( Ezt jól megaszontam;) szóval elfogyott) És persze a nyers hubert vászonra. Úgy alakult, hogy most mindig arra bökök, hiába változó a minta. Na de nem ragozom, az én rózsám ilyen alakot öltött:



A játékszenvedéllyel arra akartam utalni, hogy nem tudok lemondani a játékokról, még az esélytelenek nyugalmával sem. Hiszen most nyertem Abile játékán és már a csodálatos ajándékomat is megkaptam:



Szerdán Hevesen voltunk anyuval és Józsikámmal a piacon, vásároltunk ezt- azt, de a lényeg, hogy teljesen kikészültem. Végtelenül elcsigázva hazaérünk és egy hatalmas csomag fogad:)
Nem is tudtam hirtelen mi lehet az, de amikor kibontottam még akkor sem, csak amikor Anikó kedves szavait olvastam:) Ennyi idő épp elég volt Drága Életemnek, hogy elcsenje a cérnákat és az ujdonsült szénabálákat már el is szállította a traktorral:DDD
A csomagban volt egy gyönyörű mappa, ami gondolatolvasásra utal, mivel most akartam venni másikat, mert ami van már betelt, így most megint gyűjtögethetem a mintákat és apróbb hímzéseket;) Annyira tetszik, hogy olyan szép kis virágos, zöld mint egy kiskert, nagyon tetszik:)
A zibzárak is jó ösztönzők, mert valahogy mindig elrettentenek, nagyon nem szeretem bevarrni, de ezek olyan szép színesek, már agyalok hova kerüljenek;)
Az anyagok is nagyon tetszenek, az egyik párjából van is csak kék virággal, és még nem volt házi festésű anyagom...........................a végtelenségig tudnék még örömködni:))))))))
Nagyon szépen köszönöm mégeszer Anikó, a játékot és a nyerményt is!




Közben az elmúlt napokban megleptek mégegy díjjal, nem is akár milyennel, a mosolydíjjal.
Anita a virágainkat, Lau az állatkáinkat (is) szereti, aimket mostanában tényleg hanyagoltam itt, de ha van rá igény teszek egy nagy sétát az aktuális állás megörökítésével;)
Köszönetképp egy nagy mosoly nektek:))))))))))))))))))))))))))))))))))



Játékszabályok:

1. Tedd ki a díjat a blogodra.
2. Linkeld ki azt, akitől kaptad.
3. Nevezz meg legalább 3 blogot.
4. Hagyj üzenetet a díjazottaknak a díjukról.

És megint ez a neheze. De most elhatároztam erőt veszek magamon és megnevezek három embert:
Dorottya, ha örülsz, ha nem, én nálad mindig vigyorgok. Ha áshatnékom támad, vagy gödörközelik a napjaim, csak elolvasom az aktuális rózsaszín bejegyzésed és rögtön jól érzem magam:)

Suzi, mert imádom a hímzéseidet, varrásaidat és a gyermekidet, és mert egy kicsit irígy is vagyok, mert én soha nem lszek annyira bátor, hogy ilyen szép nagy családom legyen:)

Csutkailda, mert minden bejegyzésed megmosolyogtatja a lelkem, és amiért mersz úgy élni ahogyan szeretnél:)


Na és egy egy nem túl régi kép a két díjazómnak (is):

Ez nagyon tetszik, nem csak a dália miatt:)


Nekem nagyon tetszik a szomszéd néni düledező mellélképületének teteje. Annyira szép íve van annak a tetőnek:)
Persze ő biztos nem örül neki, és én sem, de nagyon tetszenek a régi tetők.


A minap jutott eszembe, hogy itt még nem is mutattam a páva galambjainkat. Ők is szinte csak szépségüknek köszönhetik a helyet az istállóban, na és annak hogy imádom őket:)


Bónusz kép:


Valahogy így nézhetnek ki a jóságos, huncut koboldok fürdés után:)



U.i.: Már/még megint/mindig olvasok (is). Már/még megint/mindig Twilight. Ajánlottak egy rajongói folytatást, ami szerintem sem rossz, és teljesen hű az előzményekhez, és halálra röhögöm magam, ami teljesen rendjén való a kialakult helyzetek tekintetében;)